Napelemes rendszerek
A fotovoltaikus rendszerek gyakorlatilag nem kevesebbet tesznek, minthogy a nap fényenergiáját elektromos árammá alakítják át, amivel így működtethetjük berendezéseinket.
Ez első hallásra természetes, hiszen régóta használ már az emberiség napelemeket erre a célra, de ha egy pillanatra jobban belegondolunk, valójában egy egészen elképesztő folyamatról beszélünk.
Pontosan hogyan is működik ez?
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon mi zajlik le a háttérben, miközben mi csak annyit veszünk észre, hogy a háztetőnkön napelemek vannak, a villanyszámláinkon szereplő összegek pedig egyre alacsonyabbak és alacsonyabbak.
Mit jelent a fotovoltaikus rendszer?
Már önmagában a neve is árulkodó.
A „foto” előtag görögül fényt jelent, a „volt” pedig az elektromechanikus cella felhasználójának közismert vezetéknevére utal.
Ebből kiindulva már meg is kapjuk a választ: gyakorlatilag a napfényből, pontosabban a Nap elektromágneses sugárzásából alakít egyenáramot különleges celláival a napelem.
Ez az energia azonban még nem alkalmas otthoni elektronikus eszközeink működtetésére, ezért mielőtt még a konnektorokba vezetnénk, át kell alakítanunk.
Erre szolgál az inverter, ami az áramot kompatibilissé teszi a Magyarországon használatos hálózati váltóárammal, amit már mi is bátran használhatunk.
Így érjük el, hogy hűtőnk, mosógépünk, számítógépünk és minden egyéb eszközünk a Napból, a világ talán legtökéletesebb megújuló energiaforrásából nyerje a működtetéséhez szükséges árammennyiséget.
A Nap elektromágneses sugárzásából alakít egyenáramot különleges celláival a napelem.
Ez nem napkollektor!
Végezetül pedig ne kövessük el azt a hibát, hogy összekeverjük a napelemet a napkollektorral, ugyanis alapvető különbségek vannak a két rendszer között, mind a működés, mind a felhasználhatóság terén.
A napkollektor a Napból érkező hőt, a meleget használja fel, míg a fotovoltaikus rendszer, ahogy az imént már tisztáztuk, a napfényből nyeri az energiát.
A napelem rendszerek megvásárlása, telepítése előtt mindenképp fontos, hogy kutassunk a témában, és megismerjük annak pontos működését, hiszen ez egy hosszú távú, komoly befektetés, aminek biztos döntéseken kell alapulnia.
Helyszíni felmérés
Minden napelem rendszer telepítésének gyakorlatilag a 0. lépése a gondos helyszíni felmérés, hiszen enélkül nemcsak a munkát, hanem magát a tervezést sem lehet elkezdeni.
Sőt, általában az is ennek során dől el, hogy egyáltalán lesz-e valaha bármilyen munka is, ugyanis a ház több szempontnak is meg kell, hogy feleljen.
Nincs olyan lelkiismeretes tervező és kivitelező, aki olyan rendszert telepítene, ami nem hozná meg ügyfelének a kívánt eredményt és megtérülést.
Mi szükséges ahhoz, hogy a felszerelt napelemek hatékonyan működjenek?
- Jó tájolás, hogy egész évben megfelelő mennyiségű napfény érje az elemeket;
- Erős tetőszerkezet, ami elbírja a rendszert;
- Minél kevesebb árnyékoló környezeti elem;
- Megfelelő dőlésszög, hogy a napfény optimális szögben érkezzen a napelemre;
Ezek csupán a háztetőkre vonatkoznak, és emellett még a fotovoltaikus rendszer egyéb elemeire is gondolnunk kell.
Napelemes rendszerek tervezése
Éppen ezért vesz részt legtöbbször a felmérésben már maga a villamos tervező is, aki megállapítja, milyen méretű és teljesítményű rendszert lehet az adott házhoz létrehozni, hogy ez alapján mondhasson az ügyfélnek egy árajánlatot.
Hálózatra csatlakoztatott fotovoltaikus rendszer esetén ő maga fogja majd a szükséges dokumentációt is elkészíteni, így az ő jelenléte mindenképp kulcsfontosságú az első helyszíni ellenőrzések során is.
A tervezés során egyszerre kell figyelembe venni biztonsági, hatékonysági és esztétikai szempontokat is.
A legjobb példa erre az inverter, amely majd a napelemek által termelt egyenáram váltóárammá való átalakításáért felel.
Igen szigorú előírások határozzák meg, hova és hogyan lehet csatlakoztatni az invertert, és mindemellett a lelkiismeretes kivitelezők arra is ügyelnek, hogy az évtizedekre felszerelt eszköz a ház esztétikai értéket se rombolja.
Gyakorlatilag a fotovoltaikus rendszer esetében 40-50 éves időtartamokra tervezünk, így amit ma felszerelünk, az hosszú évtizedekig az otthonunk része lesz.
Pontosan ezért kell a környezet változásaival is számolnunk.
Gondolhatunk itt természeti tényezőkre, mint a szomszéd kertben növő fákra, vagy akár egy nagyobb épület építésére a környéken.
Mindkettő potenciális árnyékoló tényező, ami ma talán még nem okoz gondot, de lehet, hogy tíz év múlva már eltakarja a Napot a napelemek elől.
Az ilyen, és ehhez hasonló eseteknél tehát előre kell gondolkodni, ha szeretnénk maximális eredményt elérni hosszú évek múlva is.
A ház alkalmassága
Mindemellett a ház műszaki tényezőivel is foglalkozni kell.
Hol vannak az elektromos rákötési pontok, ahol szabályosan és biztonságosan csatlakoztatni tudjuk a rendszert a hálózatra?
Ennek mindenképp a villanyóra után kell lennie, hiszen a rajta keresztülhaladó áramot is mérni kell majd.
Ellenőrizni kell emellett a vezetékek keresztmetszetét, hogy megfelelőek legyenek egy hálózatra visszatápláló fotovoltaikus rendszer számára.
A vezetékek nyomvonala esetében még külön figyelembe kell venni a biztonsági előírásokat és az esztétikai irányelveket is, hiszen mint mondtuk, itt minden több évtizeden át lesz családi házunk része.
Végül pedig néhány konkrét tényező, amit ellenőrizni kell egy helyszíni felmérés során:
- A legoptimálisabb tájolás a déli, vagy ahhoz közeli irányú (DK, DNY)
- A tető ideális dőlésszögének megállapításához ma már speciálisan kifejlesztett programok és számítások állnak a rendelkezésünkre. Az eltérések azonban a teljesítményben csak néhány százalékos változást eredményeznek.
- Számít a környezet: poros környéken, ipari városban az eső például nem tudja elvégezni a napelemek tisztítását, ami ronthatja a hatékonyságot.
- A tetőre szerelés nem az egyetlen megoldás: ha van alkalmasabb hely, akkor lehetséges a földre telepítés is.
Ezek azok, amiket egy helyszíni felmérés során ellenőrizni kell.
Rengeteg tényezőre terjed ki, és sok számolással jár, de az eredmény tekintetében egyértelműen kifizetődő, hiszen a gondos tervezés segítségével nem csak a kivitelezés folyik majd gördülékenyebben, de a rendszer is sokkal hatékonyabban fog működni a jövőben.
Napelemes Rendszerek (Szigetüzem)
A hálózatra visszatápláló napelemes rendszer a leggyakrabban ajánlott megoldás az gazdaságos energiaellátásra – ám ez nem mindenki számára a legalkalmasabb.
Vannak ugyanis olyan helyzetek, amik egy szigetüzemű rendszert követelnek meg, amely egy teljesen független „szigetként” áll a szolgáltatók hálózataitól távol.
Lehet ez egy faház egy sűrű erdő közepén, de akár egy nagyobb istálló is a pusztában.
A lényeg, hogy ezeket a helyeket is el kell látni árammal, de egy egészen független megoldással.
Hogyan működik a szigetüzemű rendszer?
A hálózatra tápláló rendszerhez hasonlóan történik az elektromos áram létrehozása, ebben gyakorlatilag semmilyen lényegi különbség nincs.
A változtatás abban van, hogy amíg az előbbi esetben a megtermelt, de föl nem használt energiát a szolgáltatóhoz juttatjuk, addig itt akkumulátorokba töltjük, és onnan is nyerjük ki, mikor szükségünk van rá.
A Nap nem süt egy házra sem 24 órán keresztül, és valahogy meg kell oldani az áramellátást a sötétebb órákban.
Azok az épületek, amik nem támaszkodhatnak a szolgáltatókra, csak magukra számíthatnak, és éppen ezért találták ki számukra a szigetüzemű rendszereket.
Előnyök és hátrányok
A szolgáltatóktól való függetlenség egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt is a szigetüzemű rendszer használóinak.
Egyfelől ezzel a megoldással gyakorlatilag soha nem kell villanyszámlát fizetniük, hiszen az energiát, amit felhasználnak, ők maguk termelik meg.
A probléma viszont az, hogy akkor sem vehetik igénybe hálózat szolgáltatásait, ha tartósan nem éri a napelemeket elég fény, és az akkumulátorok kiürülnek.
Éppen ezért, ha valahol van bármilyen lehetőség arra, hogy az épületet a hálózatra kapcsoljuk, akkor inkább azt a megoldást szokták a szakemberek javasolni.
Pontosan kell tudni már jóval előre, milyen fogyasztók fognak működni az adott épületben, hogy azokhoz mérhessük a rendszert (villanypásztor, hűtő, világítás, mosógép, stb.)
A rengeteg tervezés és a megfelelő eszközök, alkatrészek beszerzése nagyjából megduplázza a fotovoltaikus rendszer árát, ami ismét egy mérlegelendő szempont.
Éppen ezért, ha valahol van bármilyen lehetőség arra, hogy az épületet a hálózatra kapcsoljuk, akkor inkább azt a megoldást szokták a szakemberek javasolni.
Ha azonban erre nincs mód, akkor valóban a szigetüzemű napelemes rendszer az egyik legjobb és legbiztosabb megoldás az áramellátás biztosítására.
Napelemes rendszerek méretezése
Milyen méretű napelem rendszerben gondolkodjak?
Itt is igaz, hogy minél több, annál jobb?
Hol vannak a határok?
Ilyen kérdésekre keresik nagyon sokan a választ az interneten, de sajnos sok félrevezető választ találnak.
Alapvetően két téves elképzelés szokott élni emiatt a fejekben:
Első tévedés: Ha elég nagy a napelemes rendszer, akkor a plusz termelésből pénzt kereshetek.
Ez elsőre ösztönző gondolat lehet, de nézzük meg, milyen akadályai vannak a gyakorlatban.
Az tény, hogy a szolgáltató elszámolja nekünk azt az energiát, amit mi juttatunk a hálózatába, és így gyakorlatilag pénzt keresünk a napelem rendszerünkkel – ám a kereskedéshez ennél sokkal több kell.
Ahhoz, hogy valaki valóban termelővé váljon, számlaképesnek kell lennie, az eladott energiamennyiség után éppen úgy adóznia kell, mint minden más kereskedés után, ráadásul komoly engedélyekre van szüksége, és rengeteg ügyintézésre.
És mindezzel párhuzamosan nem szabad elfelejteni, hogy a szolgáltató csak csökkentett árat fizet az áramért – így pedig már mindenkinek kétszer kell meggondolnia, valóban akar-e termelővé válni, hiszen a haszon máris jóval kisebb, mint amennyit elsőre remélt.
Éppen ezért kell pontosan akkora napelem rendszert tervezni, amivel nullázni tudod a számláidat.
Ne termelj több áramot annál, mint amennyit el is fogyasztasz eszközeiddel, hiszen így számíthatsz a leggyorsabb megtérülésre.
A gyakorlatilag lenullázott villanyszámláidnál nagyobb haszonra nincs is szükséged, hiszen ez az anyagi biztonság, amit a napelem rendszereddel nyersz, felbecsülhetetlen.
Érdemes azonban gondolnod a jövőre, hiszen már most több évtizedre tervezel, és nem tudhatod, hogyan fognak megváltozni az energiaigényeid ez alatt az idő alatt.
Tervezel beszerelni egy légkondicionálót? Esetleg egy új, nagyobb teljesítményű tűzhelyet?
Ezek mind egy fokkal nagyobb rendszert követelhetnek maguknak, amivel neked előre számolnod kell.
Éppen ezért célszerű napelemes rendszer tervezésekor a mérések során mindig lehetőséget hagyni a bővítésre.
Ezzel kapcsolatban azonban találsz másfajta tanácsokat is, ha az interneten kutatsz:
Második tévedés: Csak a jelenlegi rendszerre koncentrálj, a bővítés nem éri meg!
Tény, hogy az érvek, amik ezt alátámasztják, cseppet sem légből kapottak.
A bővítés valóban a plusz költségekkel jelent egyet.
Például nagy a valószínűsége annak, hogy egy új invertert kell majd venned, és örülhetsz, ha a régit fél áron el tudod majd adni.
Ez valóban így van, de ettől függetlenül a havi villanyszámlák kiváltásából születő megtérülés mindig garantált.
Az, hogy fizikailag, és minden egyéb tekintetben hagysz lehetőséget a bővítésre, még nem kötelez semmire, csak ad egy esélyt a jövőbeli önmagadnak, hogy egy még hatékonyabb rendszert hozhass létre.
Ennek egy remek módszere például már a kezdetekkor a szükségesnél nagyobb invertert a rendszerbe szerelni.
A legtöbbször azok, aki ilyen módon előrelátóan gondolkodnak, néhány év múlva valóban bővítésre szánják el magukat, hiszen meg akarják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket.
Napelemes rendszerek telepítése
Sokakat meglephet, de a fotovoltaikus rendszerek üzembe helyezésekor a dokumentáció és az ügyintézés a leghosszabb folyamat – és maga a felszerelés a legrövidebb.
És a különbség nem is olyan elhanyagolható.
A megfelelő engedélyek beszerzése, az elbírálások, tervezések és ellenőrzések hosszú heteket ölelnek meg, míg a tartószerkezet felszerelése, a napelemek és az inverter telepítése alig vesz igénybe többet egyetlen-két napnál, a rendszer méretétől függően.
Telepítés a gyakorlatban:
Az, hogy hogyan zajlik egy telepítés, mindig az adott cég gyakorlatától függ, lehetnek eltérések, ám a fő pontokban a legtöbbször az eljárás megegyezik.
A helyszíni felmérés, és a szükséges tervezés után az előre megbeszélt napon érkezik meg a kivitelezést végző csapat az egyeztetett időpontban.
Ekkor már nincs szükség semmilyen ellenőrzésre, hiszen a szakemberek előre tudják, milyen tetővel lesz dolguk, és mikre lesz szükségük a munkához.
Ennek megfelelően már a szükséges eszközökkel és szerszámokkal érkeznek a helyszínre, és a gyors munkának köszönhetően már délutánra, vagy legkésőbb koraestére el is készülnek.
Meglep ez a gyorsaság?
Pedig teljesen érthető, ha figyelembe vesszük, mennyi felkészülés és gyakorlat áll mögötte.
A gondos és alapos helyszíni felmérés éppen arra szolgál, hogy a szerelő csapatnak már ne kelljen kérdéseket föltennie semmivel kapcsolatban.
Az adott háztetőhöz kialakított megfelelő tartószerkezettel érkeznek, az inverter és a vezetékek pontos helyét előre tudják, ahogy azt is, mit és hova kell bekötni.
Sötétedésre tehát legkésőbb véget is érhet egy telepítés, de fontos megjegyezni, hogy ez a napelemes rendszer még csak üzemkész – de nem üzemel.
Mikor kezdhet el működni?
Ekkor még tehát maximum csak egy próbaüzemet lehet elindítani, mert a valódi működtetéshez még további adminisztrációra van szükség.
A hálózatra csatlakoztatott napelem rendszer esetében ugyanis szükség van egy oda és vissza is mérő, úgynevezett ad-vesz mérőórára, amit a szolgáltató szerel fel 1-2 héten belül.
Ezután el kell rendezni a csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat, és ellenőrizni, hogy minden a leírtaknak megfelelően legyen, és így gond nélkül működhessen a rendszer.
Napelemes rendszerek működése
A napfény talán a legtökéletesebb megújuló energiaforrásunk, persze csak akkor, ha rendelkezünk a megfelelő eszközzel ahhoz, hogy fel tudjuk használni.
Szerencsére ez a technológia már régóta az emberiség rendelkezésére áll, és az utóbbi fél évszázadban egyre rohamosabb fejlődésnek is indult.
Egyre több család dönt úgy, hogy fotovoltaikus rendszerrel oldja meg otthona energiaellátását, ám ez egy igen sok megfontolást igénylő elhatározás.
Hogy ezt megkönnyítsük, érdemes először is megismernünk, pontosan hogyan működik a napelem rendszer.
Hogyan lesz a fényből energia?
Képzeljük most el saját otthonunkat, amelynek tetején már ott vannak az általunk felszerelt napelemek.
Ezek a modulokat kívülről üveglap fedi, amik a szilícium alapú cellákat védik.
Ezek a napelem cellák gyűjtik össze és alakítják át a Nap fényével érkező elektromágneses sugárzást elektromos árammá.
Ezzel azonban még nem az az energia jön létre, amit mi a saját háztartási eszközeinkkel felhasználunk.
Éppen ezért a megfelelő vezetékeken keresztül ez az egyenáram eljut az inverterbe, ami a Magyarországon is használatos, 230 voltos egyenárammá alakítja át.
Ez kerül aztán a konnektorokba, és azokon keresztül minden elektronikus eszközünkbe, a TV-től kezdve a hűtőszekrényig.
Hálózatra kötött, vagy szigetüzemű?
Így lehetne működtetni minden eszközünket – ha a Nap folyamatosan fölöttünk lenne, és világítana a napelemeinkre.
De persze tudjuk, hogy ez nem így működik, így többféle módon kell megoldani azt, hogy az éjszakai, illetve sötétebb órákban se maradjunk áram nélkül.
A két leggyakoribb megoldás közül mindkettő arra épít, hogy azt az energiát, amit a napelemek megtermelnek, nagy valószínűség szerint nem tudjuk azonnal felhasználni, így érdemes valahogy eltárolni.
A szigetüzemű rendszerek ezt a fölösleget akkumulátorokba töltik, és onnan veszik vissza azokban az órákban, amikor a Nap nem tudja energiával ellátni a házat.
A hálózatra visszatermelő rendszer azonban „együttműködik” a szolgáltatókkal, és megtermelt, de fel nem használt árammennyiséget visszajuttatja a hálózatba – oda, ahonnan pedig akkor kapjuk az energiát, ha a fotovoltaikus rendszer épp nem tudja ellátni a feladatát.
Ennek nyomán minden hónap végén az elszámolás szaldós rendszerben működik, azaz a szolgáltató kivonja annak az árammennyiségnek megfelelő összeget a havi díjból, amit a napelem rendszer megtermelt, és a hálózatba juttatott.
Bármelyik megoldást is választjuk, bizonyos előnyökkel és hátrányokkal mindenképp számolnunk kell.
Az azonban garantálható, hogy a megfelelő minőségű alkatrészekkel dolgozva a megtérülés egésze biztos, és házunk egy gazdaságos, a környezetet óvó energiaforrással lesz gazdagabb.
Napelem pályázatok magánszemélyeknek
A napelem rendszerekre vonatkozó pályázatokkal kapcsolatban sok a félreértés, félretájékozottság.
Például sokan nem tudják, hogy a klasszikus értelemben vett pályázat, tehát elbírálás után megnyerhető vissza nem térítendő támogatás jelenleg nem elérhető, és 2021 második feléig nem is lesz.
Azonban a Magyar Fejlesztési Bank által kínált kamatmentes hitel lényegében helyettesíti ezt, mindössze annyi különbséggel, hogy itt visszatérítendő támogatást pályázhatnak meg a fejleszteni kívánók (Ez a pályázati lehetőség azonban jelenleg nem érhető el!)
Ha valóban komolyabban foglalkoztat a napelem pályázat kérdése, akkor a linkre kattintva még többet megtudhatsz, emellett pedig megéri a pályázati kódszámok alapján a hozzájuk tartozó hivatalos dokumentumoknak is utánanézni.
Mindenképpen érdemes tanácsot kérni energetikustól, de az ügyintézéshez is sok helyen kaphatsz segítséget.
Napelemes rendszerek megtérülése
Elsőre logikusnak tűnhet azt gondolni, hogy a nagyobb fotovoltaikus rendszer nagyobb megtérüléshez is vezet.
Ez azonban a valóságban nem igaz, vagy ha valahol mégis, akkor ott komoly tervezési hibát vétettek.
Ugyanis hiába kell egy irodaházra nagyobb rendszer, mint egy család otthonára – a kiváltott villanyszámlák miatt a vásárlás és telepítés ára pontosan ugyanannyi idő alatt kell, hogy visszajöjjön.
Hiszen a cél minden esetben az épületben található elektromos berendezések áramellátása, és a szolgáltatóknak fizetett számlák lenullázása.
A tervezés fontossága
Alapvetően tehát a megtérülés mindkét esetben azonos – körülbelül 10 éven belül kell megtörténnie a folyamatosan csökkenő energiaköltségekből.
Éppen ezért nem szabad a méretezésnél túlzásokba esni.
Ugyanis ez az eredmény csakis akkor garantálható, ha éppen a legoptimálisabb megoldásban gondolkozunk, és egyedüli célunk a havi számláktól való megszabadulás.
A nagyobb rendszer nagyon sok fölösleget termelne, és a többlettel nem kereshetünk annyit, hogy megérje, ha kereskedni kezdenénk.
Emellett azonban természetesen érdemes gondolni a jövőre, és lehetőséget hagyni a bővítésre is, hiszen nem tudhatjuk, hogy 1-2 év múlva nem akarunk-e valamilyen új, jóval nagyobb fogyasztású eszközt beszerezni, aminek áramellátásához új napelemekre lehet szükség.
Plusz költségek a telepítés során
A megtérülés persze attól függ elsősorban, mekkorák voltak a telepítés költségei.
Ennek kapcsán pedig fontos megjegyeznünk, hogy már a helyszíni felmérések során is fény derülhet olyan tényezőkre, amik jóval nagyobb anyagi ráfordítást követelnek.
Például, ha a tető nem alkalmas a telepítésre valamilyen okból (rossz a dőlésszöge, valami nagy árnyékot vet rá, a szerkezete nem bírná el a rendszert), akkor van rá lehetőség, hogy a napelemek egy speciális állványzattal a földre kerüljenek, de ez egy fokkal nagyobb befektetést is jelent.
Emellett a rossz tájolás, vagy dőlésszög is másmilyen tartószerkezetet követelhet meg, ami megint csak többe kerül.
És mindezeken túl a napelemek minősége is befolyásolja, hogy tényleg 10 év lesz-e az a 10 év, amíg megtérül az ára.
Éppen ezért kell adni a jó minőségre, és nem a legolcsóbbat választani mindenből.
A fotovoltaikus rendszer egy hosszú távú befektetés, ahol csak a minőségi gyártmányoktól várhatjuk el, hogy évtizedeken keresztül stabil teljesítményen, hiba nélkül működnek.
Tartószerkezet
Keveset ér a legmodernebb fotovoltaikus rendszer is, ha nincs megfelelően rögzítve a tetőre, a fölre, vagy bárhová, ahová tervezzük.
A minőségi gyártóktól származó napelemek kialakításuknak köszönhetően gyakorlatilag nem tudnak tönkremenni, kivéve egy esetet: ha leesnek, és összetörnek.
Emellett pedig az alapvető biztonsági előírások is megkövetelik, hogy csakis a legmegbízhatóbb tartószerkezetekkel rögzítsük napelemeinket.
A rozsdamentes tartószerkezet
Nagyon fontos a napelemek alá kerülő tartószerkezet esetén, hogy kiváló minőségű anyagokból készüljenek, ellenálljanak az időjárás viszontagságainak.
Az A2 és A4 minőségű acél kiválóan megfelel erre a célra, hiszen nem csak rozsdamentes, de saválló is, ezzel biztosítva a több évtizeden át is tartó, biztos tartást.
A tetőre rögzítéshez erős, 6mm-es anyagból készült kampókat használnak, amik akár egy kamiont is elbírnának, míg egy napelem súlya nem több 19-20 kilónál.
Ebből tisztán látható, hogy a napelemek jócskán túl vannak biztosítva, ami a rögzítést illeti, és ennek így is kell lennie.
A különböző cégek kínálatából ráadásul garantáltan megtaláljuk a megfelelő kampót az összes tetőtípushoz, amik úgy vannak kialakítva, hogy tökéletesen alkalmazkodjanak a tetőszerkezethez.
Így például cserepek esetében a kampó az egyes cserepek közé van elhelyezve, és a legkisebb mértékben sem akadályozza őket eredeti funkciójuk ellátásában.
Egy minőségi tartószerkezettel gyakorlatilag 30-40 éves jövőre tervezhetünk, ami éppen tökéletes a napelem rendszerekhez.
És mindemellett abban is biztosak lehetünk, hogy a rögzítések ellent fognak állni a legkeményebb időjárásnak is, és az esetleges tetőcserékhez is remekül fognak alkalmazkodni.
Hálózatra visszatápláló
A hálózatra visszatápláló napelemes rendszer talán a legkifizetődőbb módszer családi házunk energiaellátására, hiszen nem csak a környezetet védjük ezzel, de egyben a villanyszámláinkról is könnyedén megfeledkezhetünk.
Hogyan működik?
A két legfontosabb lépés:
- A Napból érkező elektromágneses energiát a napelemek összegyűjtik és egyenárammá alakítják át.
- Az inverter ezt az egyenáramot a Magyarországon használatos váltóárammá (230V,50Hz) alakítja, hogy így energiával láthassa el háztartási eszközeinket.
Ez eddig tökéletesen működik, de ekkor merülnek fel sokakban a kérdések:
Mi történik, ha nem tudok elég energiát termelni a napelemekből?
Honnan szerzünk áramot éjszaka, és mikor a Nap tartósan felhők mögött van?
Pontosan erre jelent megoldást a hálózatra visszatápláló rendszer.
Ugyanis nagy valószínűség szerint azt az árammennyiséget, amit a napelemek egy adott órában megtermelnek, a mi háztartási eszközeink nem használják fel azonnal.
Éppen ezért ezt a „fölösleget” el kell vezetni valahogy úgy, hogy annak még később hasznát tudjuk venni.
A szigetüzemű rendszereknél az akkumulátorok segítenek a tárolásban, de sokkal kifizetődőbb, ha magának az áramszolgáltatónak juttatjuk el az energiát.
Fogyasztóból termelő
Éppen ezért, mikor napelem rendszerünk elkészül, a szolgáltatóval egy új szerződés keretében egy oda-vissza mérő villanyórát szereltetünk a házunkba, ami nem csak a beérkező, de az általunk visszajuttatott energiamennyiséget is méri.
A másik előnye a hálózatra való kapcsolódásnak, hogy ha nem süt a Nap ránk folyamatosan, akkor ugyanúgy igénybe vehetjük a hálózatot, mint korábban, a napelemek felszerelése előtt.
A hónap végi villanyszámlán azonban már egy sokkal kisebb összeget fogunk látni, hiszen az általunk termelt, és visszatáplált energiát a szolgáltató elszámolja a számunkra.
Akkor tehát energiatermelővé válunk?
Akár kereskedhetünk is?
Sokak válnak lelkessé, mikor megtudják, hogy gyakorlatilag az áramtermeléssel akár pénzt is kereshetnek, de nem szabad hagyni, hogy ez vezéreljen minket.
Az a legtanácsosabb, hogy mindenki éppen akkora napelem rendszert telepítsen, ami lenullázza áramszámláit – se többet ne várjon, se kevesebbet.
Kereskedni ugyanis nem szabad akárkinek.
Ehhez engedélyekre van szükség, és számlaképességre, ráadásul az eladott árammennyiség után adózni kell, ami máris csökkentené a remélt profitot.
Ne gondoljuk, hogy a céljaink így túl szerények lennének: a havi villanyszámlák lenullázása így is egy hatalmas anyagi biztonságot jelenthet, amit máshogy aligha tudnánk elérni.
Felépítés
Napelem rendszer telepítése előtt mindenképp mérlegelni kell, hogy pontosan mi fog a háztetőre és egyáltalán a házba kerülni, ha a munkálatok befejeződnek.
Éppen ezért most felülről lefelé haladva menjünk végig a fotovoltaikus rendszer minden elemén, hogy lássuk, minek mi a feladata, és pontosan hogyan kell elképzelni.
Napelem: maga a modul a háztetőn (vagy speciális esetekben a földre szerelt tartószerkezeten) helyezkedik el.
Feladata, hogy megtermelje a Napból érkező elektromágneses sugárzásból azt az egyenáramot, amiből a szükséges átalakítások után váltóáram lesz.
Rögzítő elemek: minden típusú tetőre találhatunk megfelelő tartószerkezetet, a hullámtetőtől a cserepesig.
A biztonság érdekében az elemeket 4 ponton szokás rögzíteni saválló és rozsdamentes csavarokkal az alumínium sínhez.
Mivel évtizedekre tervezünk, a tartószerkezetnek minden időjárási viszontagságnak ellent kell állnia, ezért kizárólag minőségi anyagokkal szabad dolgoznunk, és alaposan kell mindent rögzítenünk, a szélhatásokat is figyelembe véve.
A sínek alatt saválló tartókampók rögzítik az elemeket a tetőhöz.
Vezetékek: természetesen valahogyan le kell juttatni a megtermelt energiát a napelemből, így vezetékekre is szükség van.
Az MC 4 szolár csatlakozók kiválasztásakor ismét az időjárásnak, hőnek, és UV sugárzásnak való ellenállás vezet minket, hiszen megint csak hosszú évekre tervezünk, nem pedig egyetlen nyárra.
Az anyagminőség tehát kifejezetten számít, már csak az élettartam, de a tűzveszélyesség miatt is.
Az inverterig vezető szolár kábel esetében nagyon fontos a pontos mérés, ugyanis a folytonosságot itt nem érdemes megszakítani.
Legyen egy szálból megoldva, toldások nélkül, hogy ezzel minimalizáljuk a meghibásodás esélyét.
Inverter: mielőtt még a szolár kábel bejutna az inverterbe, előbb a biztonságról túlfeszültség védelem és kismegszakító gondoskodik, hogy még idejében le lehessen kapcsolni bármilyen probléma esetén.
Az inverter működéséhez alapvetően áramra van szükség, tehát muszáj előre rákötnünk a hálózatra.
Természetesen mindez csak a szigorú biztonsági előírások szerint történhet, így például az is meghatározott, hogy milyen kábelt használhatunk fel, milyen anyagból.
A kismegszakító és a túlfeszültség védelem mellett szakaszoló kapcsolókra is szükség van, hogy például utólagos szerelés esetén könnyű legyen az egyes szakaszok lekapcsolása.
Az invertert kizárólag mért felületre lehet bekötni a biztonsági előírások, és persze a visszatáplálás nyomon követése miatt.
Bár elsőre ez hangzik logikusnak, az első rákötési pont nem lehet maga a villanyóra, mert az gyakorlatilag az áramszolgáltató tulajdona, és annak módosításához külön dokumentációra és ügyintézésre volna szükség (plombabontási engedély, stb.).
A villanyórától azonban vezet egy kábel az első lakáselosztóig, a kismegszakító tábláig, ahonnan a kábelek vékonyodni kezdenek a fogyasztókig, és mi pontosan erre a helyre tudjuk kötni az invertert.
Ad-vesz mérőóra: a hálózatra visszatápláló napelem rendszer esetén egy komoly jogviszonyváltozás történik köztünk és az áramszolgáltató között.
Hiszen innentől kezdve már nem csak fogyasztók leszünk, hanem bizonyos értelemben termelők is, akik energiát juttatnak be a hálózatba.
Éppen ezért a megfelelő ügyintézési folyamat után a szolgáltató egy oda-vissza mérő mérőórát szerel a házunkba, amivel gyakorlatilag a fotovoltaikus rendszerünk hivatalosan is elkészül.
Földelés: a biztonság érdekében gondolnunk kell arra is, ha a tetőn elhelyezett fémszerkezetünket például villámcsapás éri.
A földelés ugyan egy plusz költséget jelent, de a biztonság mindennél fontosabb, ezért mi sem javasoljuk, hogy valaki ezen spóroljon.
Ezekből épül fel egy családi házra szerelt fotovoltaikus rendszer. Természetesen minden elem esetében a legjobb minőségre kell törekednünk, hiszen a legkisebb alkatrész meghibásodása is az egész rendszer teljesítményét veszélyezteti.
Napelem inverter
A fotovoltaikus rendszerek kapcsán mindenki egyből a háztetőre szerelt napelemekre gondol, pedig korántsem ezek a legfontosabb részei.
Sőt, a nagy egészet nézve gyakorlatilag semmit sem érünk a felszerelt modulokkal, ha nem fordítunk kellő figyelmet a többi alkatrészre.
Hiába termel ugyanis a napelem energiát a napfényből, azzal még mi nem tudunk mit kezdeni nappalinkban, hálószobánkban, vagy bármelyik helyiségünkben.
Az így létrejött egyenáramot előbb még váltóárammá kell alakítani, ami az inverter feladata.
Az inverter szerepe a rendszerben
Ha tehát az inverterből nem a legjobb minőséget választjuk, gyakorlatilag az egész fotovoltaikus rendszer teljesítményét, sőt értelmét kockáztatjuk.
A váltóárammá alakítás azonban csak az egyik feladatköre.
Emellett nagyon fontos védelmi feladatokat lát el, így a biztonságunk érdekében sem szabad megelégednünk egy olcsóbb márkával.
Hogy egy konkrét példát is mondjunk: a német SMA inverterek valóban a világ legjobbjai közé tartoznak, amit nemzetközi, szakértői elismerések is bizonyítanak.
Hogy pontosan miben jobb egy drágább inverter, mint az olcsóbb változatok?
Ismert, hogy ahogyan mindenhol, úgy nálunk, Magyarországon is van egy bizonyos mértékű feszültség ingadozás a hálózatokban.
Például vidéken sok helyen lehet tapasztalni, ha a szomszédban valami komoly áramfogyasztó eszközzel dolgoznak (például hegesztenek) akkor a mi nappalinkban apró kihagyások jelentkeznek az áramellátásban, amit a lámpa villódzásában érzékelhetünk.
A jó inverter feladata, hogy bírja ezt az ingadozást, és folyamatosan stabil energiaellátást biztosítson eszközeinknek.
Éppen ezért éri meg az áramszolgáltatóknak is, ha egy napelemes rendszerű családi ház csatlakozik hálózatához, hiszen az inverter stabilizálja a feszültséget, és jobb minőségűvé teszi a hálózatot.
Kérj árajánlatot napelemes rendszerre!
Neked is megtetszett a napelemes rendszerek praktikussága, és szívesen kiváltanád a háztartásod áramfogyasztását egy ilyennel?
Szívesen befektetnél azzal a tudattal, hogy 8-10 év alatt biztosan visszahozza az árát?
Akkor nincs más dolgod, mint árajánlatot kérni a megfelelő adataid megadásával!
A Te megyédben illetékes tervező-kivitelező partnerünk a lehető leghamarabb felveszi Veled a kapcsolatot, hogy megbeszélhessétek a további részleteket.