Élet a napelem alatt – itt a mezőgazdálkodás új formája

Élet a napelem alatt – itt a mezőgazdálkodás új formája

Forrás: agronaplo.hu

A Nap rengeteg energiát sugároz a Földre (másfél óra alatt annyit, amennyi a teljes emberiség energiaszükségleteit kielégítené), amit szeretnénk is kihasználni – erre jelentenek tökéletes megoldást a napelemek.

Szerencsére az utóbbi időben rengeteg fejlesztés, innováció történt hazánkban is annak érdekében, hogy a napelemes rendszereket minél hatékonyabban tudjuk felhasználni.

2019 áprilisában például egy tízezer család villamosenergia-ellátását biztosítani képes, 16,5 megawattos napelempark került átadásra Szügyön, Bükkábrányban pedig hazánk legnagyobb, 22,6 megawattos naperőművét helyezték működésbe a nyár elején.

Az alábbi fejlesztések mind bizakodásra adnak okot; kutatások szerint tíz év alatt több mint ötszörösére nőhet a hazai villamosenergia-rendszerbe beépített napelemek teljesítménye.

Ahhoz azonban, hogy valóra váljanak ezek az ambiciózus elképzelések, és 2030-ra teljesüljön a klímasemlegességi terv, még sok-sok pozitív reformra és innovációra van szükség – úgy tűnik, a megoldás kulcsa a napelemek mezőgazdaságban való felhasználásában, kiterjesztésében lehet.

Termelés a napelemek alatt – jó befektetés?

Ma már egyáltalán nem tűnik megvalósíthatatlan ötletnek, hogy a termőföld felett olyan magasságban telepítsünk napelemet, hogy alatta továbbra is lehessen termeszteni.

Ezt a módszert nevezzük agrofotovoltaikának (röviden APV-nek), aminek alkalmazásával kapcsolatban Németországban végeztek egy két éven át tartó, nagy ívű kutatást (Fraunhofer ISE felmérés).

A biztató adatok arra mutatnak rá, hogy a földművelés és a napelemes rendszerek egyáltalán nem összeegyeztethetetlen területek, sőt!

A Konstanzi-tó közelében folytatott kísérletek során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a zöldségek mennyire sínylik meg azt, ha nem közvetlenül éri őket a napfény.

Ennek megfigyelése érdekében egyharmad hektáros területen öt méter magas konzolokra napelem parkot telepítettek, alá pedig kísérletképpen búzát, burgonyát, lóherét és zellert ültettek.

A kutatás befejezésével a szakemberek arra jutottak, hogy a lóhere például alig érzi meg a fény hiányát, de a burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége is megállt a 20 százalékos szint alatt.

Ezt a veszteséget a termőföldre árnyékot vető panelek simán kompenzálták: a 194 kW termelési kapacitású napelemes rendszer ugyanis 62 lakás energiaigényének kiszolgálására volt elegendő a kísérleti időszak alatt.

Áttörés a gazdálkodásban – az APV előnyei

Áttörés a gazdálkodásban – az APV előnyei

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Mint a kísérletből kiderült, a napelemek alatt való mezőgazdálkodás mindenképp pozitív tendenciát hozna a lakások energiaellátásának reformálásában.

A jó hír az, hogy közel sem ez az egyetlen pozitívuma az agrofotovoltaikának, hiszen a rendszer által termelt villamos energiát például öntözéshez, de a munkagépek működéséhez is fel tudunk használni.

Ez a felfedezés annak fényében pedig még örvendetesebb, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaságban is egyre inkább kezdenek elterjedni az elektromos meghajtású erőgépek.

Melyik gazda ne örülne annak, ha úgy tudna az eddiginél nagyobb hasznot elérni a földjein, hogy közben a járműveik hajtóanyagát is megtermeli?

Élővilág a napelem alatt – az oltalmat adó árnyék

Élővilág a napelem alatt – az oltalmat adó árnyék

Azt tehát már láthatjuk, hogy gazdasági szempontból számtalan előnnyel járna a jövőben a napelemes mezőgazdálkodás bevezetése: azonkívül, hogy akár évi 5 millió forintnyi extra bevételt is jelenthetne a megtermelt villamos energiából származó jövedelem, a növényzet vízellátása, vagy épp a nagygépek működtetéséhez szükséges energia megtermelése is egyszerűbb lehetne.

Mindamellett azonban az sem elhanyagolható tény, hogy a globális felmelegedés következményeit is jelentősen csökkentheti egy árnyékoló napelem a növények felett – kiváltképp a szárazabb éghajlatú területeken.

A napelem modulok azonban nemcsak a növényzet számára nyújtanának védelmet, de akár az állatvilág is élvezhetné az előnyeit.

Tulajdonképpen ez a felfedezés nem annyira meglepő, hiszen a napelemek által lefedett terület lényegében emberektől háborítatlan, így a környezetében a növényzet is dúsabb, ezzel párhuzamosan pedig a rovarok, velük együtt az őket fogyasztó hüllők és kétéltűek megjelenése is gyakoribb.

A magasra épített napelemek tehát az ökoszisztéma fenntartásában is kiemelt szereppel bírhatnak, miközben a mezőgazdálkodásban is komoly áttörést hozhatnak.

Van azonban még egy pozitívuma az APV alkalmazásának, amiről eddig nem beszéltünk: a helytakarékosság.

Helytakarékosság és fenntarthatóság

Helytakarékosság és fenntarthatóság

Forrás: powerphilippines.com

Német felmérések szerint az APV új kaput nyit meg a mezőgazdaság és az energiatermelés előtt, mivel a kísérleti módszerrel gyakorlatilag a németországi mezőgazdasági területek egy hatodát megérné ilyen duális rendszerré alakítani.

Az erre irányuló kutatások mozgatórugója az volt, hogy Németország 2022-re lekapcsolja az atomerőműveket, a szélenergia viszont nem mindenhol nyújt megoldást a kieső energiamennyiség pótlására.

Ráadásul a termőföld éppen azokban a térségekben a  legdrágább, ahol a legkevésbé fúj a szél.

Vagyis ha a németek a napenergia hasznosítása mellett döntenek, akkor ezt a föld termőképességének lehető legteljesebb megőrzése mellett kell megtenniük.

Erre nyújt tökéletes megoldást az APV.

Ha belegondolunk, ez teljesen logikusan hangzik, hiszen azáltal, hogy a napelemeket mezőgazdasági területekre építjük, nem foglalnak el nagy kiterjedésű, értékes földterületeket.

Ez azonban nemcsak Németország számára kedvező, hanem globálisan is jól teljesíthet majd, hiszen az APV-nek hála a nagyobb népsűrűségű országok számára sem jelent akkora költséget majd a napelem parkok fenntartása, mint eddig.

APV napelemes rendszerek Magyarországon

Az alábbiakból világosan láthatjuk tehát, hogy a napenergia mezőgazdasági felhasználása számos pozitív hatással lehet a gazdaságra: a napelemek segítségével nemcsak jelentős mértékű villamos energiát termelhetünk, de a veteményeseink számára is optimálisabb árnyékolást biztosíthatunk.

Mindezek mellett az agrofotovoltaikus napelem rendszerek kialakítása Magyarország öko-lábnyomát is jelentős mértékben csökkenthetné: gondoljunk csak a globális felmelegedés okozta szárazság mérséklésére, vagy épp a már említett helytakarékossági megoldások alkalmazására.

A napelemek tehát összességében hosszú távú részmegoldást jelenthetnének hazánk villamos-energia termelésében, a napelemek mezőgazdasági felhasználása pedig az agrárvilágban is jelentős lépéseket hozhatna.

Bizakodásra ad okot a tendencia, miszerint hazánkban az utóbbi öt évben jelentősen nőtt a napelemes rendszert bevezető nagyvállalatok száma; elindultak a lépések azzal kapcsolatban, hogy hazánk is a megújulók irányába mozduljon el.

Árajánlatkérés

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.