Napelem tartószerkezet: amire a napelemek támaszkodnak
Amikor a napelemek felépítéséről beszélünk, elsősorban a paneleken és az invertereken van a hangsúly, magáról a tartószerkezetről nem sok szó esik.
Ennek ellenére a berendezés szerves részét képezi, mondhatni a panelek alappillére, ami szükséges a megfelelő működéshez.
Ez biztosítja a szerkezet stabilitását akár több évtizeden keresztül is, és amellett, hogy támaszt nyújt a paneleknek, az időjárás viszontagságainak is ellenáll.
A napenergia napjaink egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb megújuló energiaforrása, és strukturális szempontból is egyre felhasználóbarátabb.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mind esztétikailag, mind szerkezeti szempontból megtalálhatjuk az igényeinknek legmegfelelőbb megoldást.
A következő bekezdésekben kifejtjük, hogy mik a tudnivalók a felszerelésről, és hogy milyen szerkezeti változatokról beszélhetünk.
Mi alapján válasszunk tartószerkezetet?
Ha már eldöntöttük, hogy belevágunk a napelem projektbe, felmerülhet a kérdés, hogy miként zajlik a felszerelés, milyen típusokról beszélhetünk, mitől függ, hogy melyik megoldás mellett döntünk.
A tartószerkezetet tekintve két verzióról beszélhetünk: fix beállítású és napkövető.
Mivel a szerkezetek célja, hogy a panelek hosszú távú támaszai legyenek ezért anyaguk szempontjából teljesen rozsdamentesek, emellett fontos, hogy az alkotórészek jól kezeljék a várható hőtágulást is.
Lényeges szempont, hogy a változó időjárásnak is ellenálljanak, beleértve az erős széllökéseket és a hó súlyát is.
Hova és hogyan tegyük a napelem tartószerkezetet?
Ami még nehézségként felmerülhet, hogy valami folyamatosan árnyékot vet a panelekre, például épület vagy a fák.
Ilyenkor mindenképp találni kell rá megoldást, hogy megtaláljuk a megfelelő helyet, ahol nem áll fenn ez a probléma.
Egy másik kényes pont a rögzítés szempontjából a tájolás, ez függ attól is, hogy melyik típust választjuk.
Ha fix beállítású napelemről beszélünk, akkor a dőlésszög és a tájolás állandó, de ha napkövető a struktúra, akkor a nap útvonalát követi.
„Napraforgó” megoldás vagy fix beállítás?
Ahogy már mondtuk, fontos a dőlésszög és a tájolás, mivel ez nagyban befolyásolja a teljesítményt és a hatékonyságot.
A dőlésszög általában körülbelül 35 fokos, az optimális tájolás Magyarországon déli irányú.
Azonban előfordul, hogy a napelemeket nem a kívánt szögben éri a napsütés.
Ennek orvoslására hozták létre a napkövető napelem rendszert, ami elektromos motorokkal fordítja a paneleket a megfelelő irányba, emellett a dőlést is képes beállítani.
Ezáltal a megtermelt energiamennyiség több lehet, mivel a napsugárzás jobban éri a paneleket, így jobb hatásfok érhető el.
Ugyanakkor az a hátránya megvan, hogy egyrészt az építés kivitelezése költségesebb, és mivel elektromos motorral mozgatja a rendszer a paneleket, ezért több a fogyasztás, és a fenntartás is drágább.
Ezt a típusú rendszert többnyire lapostetőre-, vagy földre telepített konstrukcióknál használják.
A fixen beállított napelemek előnye az előbbivel szemben, hogy nem igényelnek annyi plusz karbantartást és költséget, mint a napkövető verzió.
Emellett időtállóak, sokkal kedvezőbb a kivitelezésük is, tehát például egy hagyományos ferde tetős házra ideális megoldás.
Különböző típusok közül válogathatunk
Elhelyezés szempontjából több lehetőség közül is választhatunk.
Attól függően, hogy milyen hordozófelületet választunk, telepíthetünk lapostetőre, hagyományos tetőre és akár földre is.
Ha hagyományos, azaz ferde tetőre szeretnénk felszerelni a paneleket, akkor az egyik lényeges szempont, hogy a tetőszerkezet állapota ideális legyen.
Logikusan, ez azért alapvető, mert azt az élettartamot, amit a napelem kibír, a tetőnek is ki kell.
Ezért, hogy megkíméljük a pénztárcánkat az esetleges javítási költségektől, már a tervezési szakaszban fel kell mérni, hogy milyen állapotban van a tető teherbírási és formai szempontból.
Ezeknél a tetőtípusoknál a tetőcserepek alá szerelik az alapokat, amelyek alumíniumsíneket fognak a felületre, és ezekre szerelik rá a paneleket.
Amennyiben a cseréptől eltérő anyag fedi a tetőt, a rögzítőelemeknek ehhez kell alkalmazkodniuk.
Napelem tartószerkezet lapostetőre
A lapostetőnél nem számolhatunk a tetőszerkezet dőlésszögével, ezért a tartórendszert kell a döntve felépíteni.
Ez egy ideális megoldás lehet, olyan szempontból, hogy így könnyedén beállítható a tájolás és a dőlésszög is.
A tetőszerkezet teherbírásával összhangban kell kialakítani a rögzítéshez használt elemeket, amelyek stabilan tartják a konstrukciót.
Arra külön figyelni kell a kialakításnál, hogy komolyabb igénybevételnek lesz kitéve a szerkezet, mint a ferde tetős verzió.
Ennek az az oka, hogy mivel itt nem az épület eleve dőlt tetőszerkezetére vannak szerelve a panelek, hanem a tartószerkezetre közvetlenül, így az épület formája nem segíti az ellenálló képességét.
Ennél a verziónál is lehetséges a fix és a napkövető megoldás alkalmazása is.
Földre telepített panelek
Bizonyos esetekben földre szerelt tartószerkezeteket is alkalmaznak.
A megfelelő dőlésszög és tájolás ennél a típusnál is könnyen megválasztható, továbbá, amíg van szabad terület, a panelek száma is bővíthető.
Ennél a konstrukciónál többnyire vagy talajcsavarokkal, vagy betonozással rögzítik a talajra.
Mivel ez egy speciálisabb megoldás, ezért rendhagyóbb tervezést igényel, mint az előző kettő rendszer, tartósnak kell lennie az időjárás szélsőségeivel szemben.
A napállást követő rendszert ebben az esetben is lehet alkalmazni, azonban ez egy bonyolultabb és drágább berendezés, mivel ellenállónak és tartósnak kell lennie, emellett mozgó alkatrészekkel is rendelkezik.
Hogyan érhető el mindez?
Bár a felépítés költséges, Magyarországon több pályázati lehetőség is van, amit meg lehet igényelni, amennyiben az önerő nem elegendő.
Ahhoz, hogy időtálló legyen a konstrukció mindenképp szükség van a szakszerűen felépített rendszerre, és ennek elengedhetetlen része a tartószerkezet.
Amennyiben felkeltette az érdeklődésedet, vagy csak szeretnél többet megtudni a napelemes rendszerekről, akkor olvasd el további cikkeinket!